A Hajdina Vetése ősi módszerrel
A hajdina igénytelen növény, sőt a tápanyagban gazdag talajban földet nem szereti. Mert ha a talaj tápanyagban dús, akkor nem hoz termést: túl nagyra megnő a termény és ledobja (lerúgja) a terményt, ezért általában másodvetésként alkalmazták.
A
hajdina optimális termelési módja a következő módon történt:
A talaj tápanyagszükséglete általában szervestrágyából volt pótolva (istállótrágya). Amely a vetésforgó első fázisában lett kijuttatva. Kapásoknak kukorica, krumpli utána általában ezt búza után rozs, esetleg zab került vetésre. Ennek learatása után lehetett vetni a Hajdinát. Általában Rozs volt a legideálisabb előveteménye, ugyanis a rozst legtöbbször Péter-Pál napja után már learatták. A learatott terményt kepébe rakták, amelyet a legmagasabb közre (bakhátra) raktak, (kepélték). A kepe sorok közét felszántották, és vetették is a hajdinát lehetőség szerint mihamarább, hogy a föld ki ne száradjon, ezáltal a jobb, és tökéletesebb kelést biztosították. Valamint azért is volt szükség a mielőbbi elvetésre, mert az aratás az Október hónapra szokott esni, amikor már a learatott termény a tarlón nehezebben száradt meg, hisz csak megszárítva lehetett kicsépelni.
A vetés előtt a földet (torut) tarlót sekélyen megszántották, kis közökben (bakhát) majd (bránnával) boronával előre két-háromszor megjárták, megboronálták, hogy a mag nehogy a fogatások közé essen.
Vetés folyamata:
Szénásruhát sarkosan megkötve felkötötték a nyakukba, és abba került az elvetésre szánt hajdinamag. Vetés csak kézzel történt. Vetés közben minden második jobb lábbal való lépésre a már kivett marék (marok) magot előtte kb. két méter távolságra félkörösen úgy dobta el, hogy teli marokkal jobb kézzel jobbról balra, bal kezes fordítva a teli marokból az elfordítás közben a teli marokból fordítás közben a teli markát nyitotta ki hogy amíg a kezével jobbról- balra ért az ujjait közben kinyitotta, így a mag egyenletesen került a talajra, azaz el lett vetve.
Ez után a megot beboronálták, általában kétszer fordultak rá. Ezzel a vetés megtörtént.
Általában öt-nyolc napra rá kelt ki a mag. Körülbelül négy hétre rá kezdett virágozni., ami kb. Hat-nyolc hétig virágzott ezalatt képződik a mag a virágból.